
Nem kötelező, mégis egyre többen csinálják
"Az utóbbi években azonban egyre több minden került bele a környezeti jelentésekbe: a környezetvédelmi kérdéseken túl többek közt az olyan tevékenységek is, amik a dolgozók elégedettségét, vagy éppen biztonságát szavatolják. De ez csak a két véglet - ezek mellett olyan mutatók is megjelentek a dokumentumokban, mint a transzparens működés érdekében tett lépések, a tisztességes üzleti működés paraméterei és jellemzői, vagy éppen a beszállítói és partneri kapcsolatok, az állami szervekkel való együttműködés és a helyi közösségek életében betöltött szerep bemutatása. Ennek megfelelően a neve is változott, így manapság már fenntarthatósági jelentésnek hívjuk ezen dokumentumokat" - mondta a Napi.hu érdeklődésére Szabó Beatrix, az ALTEO fenntarthatósági szakértője.
Szerinte az, hogy egyre több cég foglalkozik a témával több mindennek is köszönhető: egyrészt úgymond trendi lett a fenntarthatóság, amit jól mutat, hogy egyre több hr-es ismeri fel, hogy a fiatalokat már nemcsak a fizetéssel lehet megfogni, hanem a zöld elvek mentén való elköteleződéssel is. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a külső nyomás a cégeken, ugyanis nemcsak az EU, hanem az ENSZ is egyre komolyabb figyelmet szentel a kérdésnek. Bár ezen szervezetek jelzései főleg a kormányzatoknak szólnak, Szabó szerint egyértelmű, hogy az ügyben a vállalkozások tudnak a legtöbbet tenni, amit úgy tűnik, egyre többen ismernek fel.
https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/uj_kotelezettseg_jon_magyarorszagon_sokan_nem_is_tudnak_rola.652555.html